A községi honlapra

Császártöltési Római Katolikus Plébánia

Egymillió évvel ezelőtt, a holocén kori felszíni változások során a Duna elhagyta a soroksári-ócsai-sárii-solti-kiskőrösi-keceli-császártöltési-bajai folyásirányú medrét, és nyugatabbra vándorolt. Itt hagyott medrében a burjánzó vízi növények nagykiterjedésű, vastag tőzegréteget képeztek. Császártöltés határában 1000 kat. hold tőzeges terület fekszik.

Császártöltés az É-D-i magassági kör 46° 26’, és a K-Ny-i szélességi kör 19° 11’ metszéspontján helyezkedik el, a magas parton és a feltöltődött területen 105 méterrel a tengerszint felett. Ásatások igazolják, hogy ez a terület a rézkortól kezdve szinte minden korszakban folyamatosan lakott volt. Kelták, szarmaták, avarok, szlávok előzték meg itt a honfoglaló magyarokat. Az 1526-1699-ig tartó török hódoltság alatt azonban egészen elnéptelenedett.

Ezért Mária Terézia (1740-1780) uralkodása alatt nagyszabású betelepítés folyt.

A Dunán hajóval, uszályon, tutajon érkeztek Németországból a jobb termőföldet, jobb megélhetést keresők. Az Ulmtól délnyugatra fekvő Oberschwalben területéről egészen idáig jött az új hazát kereső Schweibert Miklós. Felkereste a hajósi érseki nyaralóban tartózkodó Patachich Gábor (1733-1745) kalocsai érseket. Előadta kérését. Az érseki birtokon megmutatták neki ezt a helyet. Ezután írásba foglalták megegyezésüket: „Császártöltés puszta falu telepítő levele.” címen 1743, augusztus 11-én. Jobbágyként fogadja birtokára az érsek őket. A jobbágyi kötelességeket részletesen felsorolták. Ezek alól Schweiber Miklós telepítést szervező, és fiú leszármazottai mentességet kaptak. A telepítést szervező munkához láthatott. 1744-ben érkezett meg a betelepülőkkel, akikkel elkezdődött Császártöltés újraéledése.

1754-re felépült az érsek által megígért templom. A helybelieknek kellett adni hozzá a szükséges fuvart és kézimunkát. Hajósról jártak át a papok a lelkipásztori feladatok elvégzésére. Az egyházi anyakönyvezések 1767-ig Hajóson történtek. Az első Császártöltésen lakó plébános (1787-1794-ig) Nehiba György volt.

. Nem telt el egy fél évszázad, amikorra a templom kicsinek bizonyult. 1800-ban újabb és nagyobb templom, valamint új plébánia épült. 123 év elteltével ez a templom is kicsinek bizonyult. 1923-ban elkezdték a bontását, bővítését. 1925-re épült fel immár a harmadik, jelenlegi templom.

Ó, boldog idők! Amikor a templomot bővíteni kellett, mert az emberek hittek, gyakorolták vallásukat, erkölcsösen éltek, szorgalmasan, becsületesen dolgoztak. Gyermekeiket egyházi iskolában taníttattál, neveltették, és jópéldával jártak előttük. Boldogult, fejlődött, erősödött a közösség.

De kár volt erőszakos ateizmussal, szabados liberalizmussal tönkre tenni ezt a lelkületet; erkölcsi és anyagi csődbe juttatni, a kipusztulás felé sodorni az egész országot s népét!

A toronyajtó feletti színes üveg, körablak felirata: „Emlékére annak, hogy ezen torony építésénél 1923.VIII.27. Schindler József leesett és épségben maradt.” A festményen az látható, hogy az őrangyal óvja a malteros ládába fejjel lezuhanót. Ezt csodának tartják.

Tóth Miksa üvegfestő budapesti műhelyéből kerültek ki a formailag is, színben is nagyon szép üvegablakok. Bibliai jeleneteket és szenteket ábrázolnak. A szentek fejük feletti dicsfényben vannak felírva a neveik.. Az adományozók neve a kép alatt láthatók.

Ungvári I. vászonra olajjal festette Szent Simont és Szent Júdás Tádé apostolokat, templomunk védőszentjeit. A főoltáron található ez a festmény.

A főoltár stukkós díszítésű felépítményét Schilly János helybeli, világjáró, szobrász, kőfaragó, festő, fényképész készítette. (Meghalt 1964. okt. 27.)

Templomunk egyetlen fából faragott szobra Szűz Máriát ábrázolja. 1744-ben hozták magukkal Németországból a betelepülők.

A templom vörös színű pala fedésű tetejét Lezák Gyula (1975-1985) plébános horganyzott bádogra cseréltette. A legutóbbi külső és részleges belső felújítását 2006-ban Harcsás József (Szeged Ősz u. 7.) alpinista vállalkozó végezte. A

Orgonánkat a pécsi Angszter József és fia 1936-ban építette. A pneumatikus orgona két manuálos, 20 regiszteres, 1021 sípból áll.

Méaszáros Károly és Társai 1996. okt. 28-ra újították fel, orgonánkat, új trombita sípsorral bővítették, elektromágnes vezérlésűvé alakították, új elektromos fúvókkal látták el.

Az új játszóasztalt Dobosi László asztalosmester, az új lábpedálokat Gubán Kálmán kántor készítette. (+2004.06.04.)

Sasvári Károly és felesége: Hidas Anna 6 millió Ft-al sponzorálták a 7 milliós felújítást.